Az Európai Bíróság (EUB) ma hirdetett ítéletet a Magyarország és Lengyelország által a jogállamisági mechanizmus ellen indított perben. Történetében először a bíróság az interneten élőben is közvetítette az ítélethirdetést. Ugyancsak nem gyakori, hogy egy ügyben a teljes bíróság dönt – általában három-öt fős tanácsok vagy – ha egy tagállam vagy uniós intézmény kéri vagy nagy jelentőségű ügyről van szó – a 15 tagú nagykamara dönt. A magyar és lengyel kormányok keresetét elutasították.
Bár a Reuters két napja azt vázolta Johannes Hahn uniós költségvetési biztos jelzése alapján, hogy még az április 3-i magyarországi választások előtt is kijöhet az EU-pénzek befagyasztásának javaslatával az Európai Bizottság, most ennek egyértelműen az ellenkezőjét mondta Didier Reynders (képünkön) jogérvényesülésért felelős uniós biztos a Politico-nak.
Február 16-án, tehát három hét múlva szerdán hirdeti ki ítéletét az Európai Bíróság abban a perben, amelyet Magyarország és Lengyelország kezdeményezett tavaly márciusban az uniós jogállamisági rendelet, illetve az abban foglalt szankciós mechanizmus ellen - közölte kedden az uniós bíróság sajtóreferense.
Egy éve karácsonykor a magyar-lengyel uniós költségvetési vétó elhárítása volt kiemelt hír, most pedig éppen ez az a két ország, amely bár fél éve benyújtotta a helyreállítási tervét Brüsszelnek, mégsem sikerült egyelőre elfogadtatni azokat a jogállamisági viták miatt, így egyetlen eurócentet sem tudtak még lehívni belőlük. A magyar esetben biztos, hogy ez a beragadt helyzet legalább a 2022-es tavaszi parlamenti választásokig így is marad, a lengyel eset viszont kiszámíthatatlanabb, mert ott mélyebb a viták tartalma, de a választások nem annyira zavarnak bele a képbe, így elvileg nagyobb a kormánypártok mozgástere is a megállapodásra.
A 2022 első félévi francia soros EU-elnökség alatt elindul majd Magyarország ellen a jogállamisági eljárás, az áprilisi választások előtt pedig nem várható pénz folyósítása az uniós helyreállítási alapból – lényegében ezek a főbb információk derültek ki az EU-pénzek kilátásairól Emmanuel Macron francia köztársasági elnök hétfői budapesti látogatása kapcsán.
„Mi jól fogjuk tenni a dolgunkat és a szükséges feltételeket teljesíteni fogjuk”, így tehát „ezt a vitát meg fogjuk nyerni, a pénzek ide fognak érkezni, addig is egyébként a költségvetés megelőlegezi őket, tehát a gazdaság fejlődésében törés nem lesz, de ki kell tartani” – többek között ezt a fontos üzenetet fogalmazta meg Orbán Viktor kormányfő a közrádiónak adott péntek reggeli interjújában.
El kell utasítani Magyarország és Lengyelország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek a megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtottak be - olvasható Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok csütörtökön megjelent indítványában. Ez azt jelenti, hogy - bár az indítvány végső következtetése nem köti az Európai Bíróságot - kicsi az esély arra, hogy a magyar kormány győzelemre tudja vinni ezt az ügyet az Európai Bizottság ellenében. A következő hónapokban tehát beindulhat a jogállamisági mechanizmus a két tagállam ellen, mutatjuk, mire számíthatunk az előttünk álló időszakban. A bejelentésre gyorsan reagált Varga Judit igazságügyi miniszter, aki azt hangsúlyozta, hogy az indítvány csak egy vélemény.
Kiemelt fontosságú az Európai Bíróság főtanácsnokának december 2-i indítványa a jogállamisági rendeletről szóló perben, de alapeseti forgatókönyvünk szerint végül el tudja majd kerülni Magyarország és Lengyelország az uniós pénzek felfüggesztését a szankciós eljárás végén – vázolja keddi elemzésében a Morgan Stanley. Látnak azonban kockázatot arra, hogy ez nem sikerül és számításaik szerint egy 12 hónapig tartó felfüggesztés esetén súlyos gazdasági és pénzügyi következmények várhatók attól függően, hogy mennyi pénzt érint a szankció. A Portfolio birtokába került minapi európai bizottsági levél alapján úgy látjuk: nem csekély az esélye annak, hogy végül tényleg pénzfelfüggesztés éri az országot, ugyanis olyan súlyú vitákat kellene rendezni a pénzek folyósítása érdekében, amelyek az áprilisi választások előtt belpolitikai okok miatt kérdésesek, utána pedig azért bizonytalan a gyors rendezés, mert néhány kétharmados törvény módosítása is szükségessé válhat. Mindez azt jelenti, hogy bár a választásokig akár megtörténhet a magyar helyreállítási terv brüsszeli elfogadása, de abból nagy eséllyel pénz egyelőre nem jön.
Megszerezte a Népszava a teljes, 12 oldalas levelet arról, hogy milyen témákban kér be információkat az Európai Bizottság a magyar kormánytól a jogállamisági eljárás előtti tisztázó fázisban. A hétvégén kiszivárgott témákhoz képest sok új elem is felbukkan a cikkben és így még szélesebb azoknak a témáknak a listája, amelyekben az uniós pénzekkel való szoros kapcsolat miatt később akár szankció is (EU-pénzek blokkolása, levágása) is jöhet, amint majd végigfut a jogállamisági eljárás.
Elkészítette a jogállamisági mechanizmus keretében az Európai Bizottság azokat az információkérő leveleket Magyarországnak és Lengyelországnak, amelyekben kéthónapos határidővel válaszokat vár az EU-pénzek felhasználásával kapcsolatos konkrét aggodalmaira és már csak Ursula von der Leyen aláírására várnak a levelek, hogy a napokban ki is küldhessék azokat a két tagállam számára – tudta meg a Bloomberg magasrangú brüsszeli bizottsági illetékesektől.
Az Európai Parlament képviselői a csütörtökön 502 szavazattal, 153 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kijelentették: a lengyel alkotmánybíróságnak nincs jogi legitimitása, nem független, és a lengyel alkotmány értelmezésére sem jogosult. Az állásfoglalás szerint az uniós adófizetők pénzét nem szabad olyan kormányoknak adni, amelyek kirívóan, szándékosan és szisztematikusan aláássák az uniós értékeket, ezért egy sor eljárást szorgalmaznak Lengyelországgal szemben.
Az Európai Bizottság még ezen a héten aktiválhatja a jogállamisági mechanizmust, amellyel vissza lehet tartani az EU-s pénzek kifizetését, ha egy tagállamban azok felhasználásához jogállamisági aggályok kötődnek. Ezt Didier Reynders igazságügyi biztos jelentette be a Bloombergnek adott interjújában.
A német Spiegel az Európai Bizottság köreiből érkező információi szerint Magyarország és Lengyelország még idén megkaphatja az EU-tól a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak kompenzációjára szánt helyreállítási alapjának első 13%-os részletét, de csak akkor, ha bizonyos feltételeket teljesít. Az egyik ilyen feltétel az Európai Bíróság ítéleteinek kötelező betartása, ami Lengyelországnak lehet fájdalmas a fegyelmi kamara megszüntetése miatt, a másik pedig Magyarország esetén a gyermekvédelminek nevezett törvény visszavonása lenne, mert a lap információi szerint egyes tagállamok enélkül blokkolnák Magyarország felé a kifizetéseket.
A legfrissebb jelek szerint az Európai Bizottság elkezdte „betölteni fegyverét” és rövidesen használni is fogja, azaz egyre közelebb kerül a jogállamisági mechanizmus alkalmazásához és valószínűleg ezzel párhuzamosan a jogállamisági vitákra mutogatva egyelőre nem fogadja el a magyar és lengyel helyreállítási tervet. Így tehát összekapcsolódhat a jogállamisági viták ügye a helyreállítási tervek elfogadásának ügyével és így érdemi esélye van annak, hogy – az eddigi ígérettel szemben – mégsem zárul le szeptember végén a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatos egyeztetés a magyar kormány és az Európai Bizottság között, hanem átcsúszik akár 2022 nyarára.
Az Európai Bíróság befogadta az Európai Parlament, mint alperes azon kérését, hogy gyorsított eljárásban hozzon döntést abban a perben, amit a magyar és a lengyel kormány felperesként kezdeményezett, hogy megtámadja az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló uniós rendeletet. A döntésről az Európai Bíróság pénteken délután adott ki közleményt, amely szerint az ügyben a tárgyalást 2021. október 11-12-re tűzte ki a testület elnöke.
A Portfolio egybehangzó brüsszeli és budapesti információi szerint semmilyen konkrét hivatalos, illetve informális kérése nem volt az utóbbi két hétben az Európai Bizottságnak a magyar kormány felé a közbeszerzési rendszer terén, így egyelőre egyik oldalon sem értik, hogy ki és mit szivárogtatott ki a Reutersnek hétfőn. Mindenesetre készít a bizottsági stáb egy belső használatra szánt anyagot, amiben tényleg vannak közbeszerzést érintő témák is, és persze itthon is sejthették a kormány háza táján, hogy a 2021-2027-es új uniós ciklusban milyen új keretek és elvárások jöhetnek és részben ezek miatt történtek a múlt héten a jogszabályi változások.
Legalább három interjút adott kedd este varsói útja során Orbán Viktor kormányfő és az általa, illetve a lengyel kormányszóvivő, valamint a német Európa-ügyi miniszter által elmondottak összességében afelé mutatnak, hogy a jogállamiságinak nevezetett mechanizmus fókusza, alkalmazási területe szűkülhet. Ez azt jelentené, hogy elképzelhető: a mechanizmus az eddiginél jobban artikulált módon csak az EU-s költségvetéssel összefüggő jogállamisági feltételekre lenne érvényes, így bár tartalmilag és a hatályba lépését illetően nem változna a jogállamisági rendelet, de - akár egy külön deklarációval, értelmező nyilatkozattal - egyértelművé válhat, hogy például migrációs és gender kérdésekben nem indulhat el EU-pénzes szankció, a szankciókat pedig várhatóan majd egyébként is meg lehet támadni az Európai Bíróságon. Mindezek miatt pedig ahogy Orbán Viktor forgalmazott: „centiméterekre” lehetünk attól, hogy elháruljon a magyar és lengyel kormány által a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos vétó. Cikkünk megjelenése idején Angela Merkel német kancellár felszólalt a parlamentben és az alábbi következtetéseinkkel teljesen összhangban lévő jelzéseket tett, amleyekről ebben a cikkünkben külön is írtunk.
Még nem teljesültek a Magyarországgal szemben 2 éve zajló 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás lezárásának feltételei, ezért további meghallgatások várhatók év végéig – mondta a német soros elnökséget vivő Michael Roth EU-ügyi államtitkár (képünkön) tegnap Brüsszelben az Általános Ügyek Tanácsát követő sajtótájékoztatón a Bruxinfo összefoglalója szerint. Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a tanácskozást követő tájékoztatón arra panaszkodott, hogy nem indokolt már ezt a jogállamisági ügyet folytatni, le kell azt zárni, ahogy arra a nyári EU-csúcson Angela Merkel német kancellár állítólag ígéretet tett a német soros elnökség ideje alatt.
Egy centiméterre volt a Fidesz attól, hogy kilépjen az Európai Néppártból (EPP) csütörtökön, mert a pártcsalád többsége "elárult bennünket" - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli rádióinterjújában. Az üzenet azután hangzott el, hogy tegnap az Európai Néppárt, benne a német koalíciós párti képviselők, jelentős része is megszavazta a magyar jogállamisági eljárás folytatásával és az uniós források jogállamisági feltételekhez kötésével kapcsolatos indítványt.
Miután pénteken megírtuk, hogy nagyon erős jelek látszanak a 2020 utáni EU-s kifizetések jogállamisági feltételekkel való összekötése irányába, vasárnap arról írt a Financial Times, hogy a finn soros elnökség ezt akarja elérni ebben a félévben és így ez forrásvágást vetít előre a kelet-közép-európai tagállamok irányába.
