Már kedden bejelentheti az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – értesült a Népszava. A politikus délután válaszol a képviselők kérdéseire a plenáris ülésen.
Az érintett tagállamok írásbeli értesítésével azonnal, a parlamenti választásokra tekintet nélkül, el kell kezdenie a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszer alkalmazását az Európai Bizottságnak - mondta ki az Európai Parlament mai plenáris ülése a nagy többséggel elfogadott állásfoglalásban.
Miután az Európai Bíróság február közepén elutasította a magyar és lengyel kormány keresetét a jogállamisági mechanizmus ellen és jóváhagyta az uniós rendeletet, ma elfogadta az Európai Bizottság azt az iránymutatását, hogy hogyan fogja majd alkalmazni az EU-pénzek szankcionálásával járó jogállamisági mechanizmust.
Az Európai Bíróság friss döntése alapján várhatóan ki kell igazítani azokat az iránymutatásokat, amelyeket még tavaly nyáron fogalmazott meg az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus alkalmazása kapcsán azért, hogy később ne kerülhessen kellemetlen helyzetbe a brüsszeli testület – mondta el az EU-Monitornak Didier Reynders.
Miután az Európai Unió Bírósága tegnap kihirdette ítéletét a jogállamisági perben, amelyet elbukott Magyarország és Lengyelország, éles kirohanást intézett a kisebbik lengyel koalíciós párt vezetője a lengyel miniszterelnök ellen, ma pedig már arról beszélt, hogy a szombati pártvezetői tanácskozásokon meghúzzák a vörös vonalakat, hogy milyen feltételek mentén hajlandók a koalícióban maradni. Mindez azért is fontos, mert a kisebbségi kormányzás határán billeg a lengyel kormány és a kisebbik koalíciós partner távozásával nehezebbé válna a dolga. Közben azért a pártelnök és igazságügyi miniszter egy rendkívül fontos, biztató, szignált is küldött, ami az EU-s pénzek kiszabadítására való hajlandóságra utal.
Az Európai Bíróság (EUB) ma hirdetett ítéletet a Magyarország és Lengyelország által a jogállamisági mechanizmus ellen indított perben. Történetében először a bíróság az interneten élőben is közvetítette az ítélethirdetést. Ugyancsak nem gyakori, hogy egy ügyben a teljes bíróság dönt – általában három-öt fős tanácsok vagy – ha egy tagállam vagy uniós intézmény kéri vagy nagy jelentőségű ügyről van szó – a 15 tagú nagykamara dönt. A magyar és lengyel kormányok keresetét elutasították.
Bár a Reuters két napja azt vázolta Johannes Hahn uniós költségvetési biztos jelzése alapján, hogy még az április 3-i magyarországi választások előtt is kijöhet az EU-pénzek befagyasztásának javaslatával az Európai Bizottság, most ennek egyértelműen az ellenkezőjét mondta Didier Reynders (képünkön) jogérvényesülésért felelős uniós biztos a Politico-nak.
Február 16-án, tehát három hét múlva szerdán hirdeti ki ítéletét az Európai Bíróság abban a perben, amelyet Magyarország és Lengyelország kezdeményezett tavaly márciusban az uniós jogállamisági rendelet, illetve az abban foglalt szankciós mechanizmus ellen - közölte kedden az uniós bíróság sajtóreferense.
Egy éve karácsonykor a magyar-lengyel uniós költségvetési vétó elhárítása volt kiemelt hír, most pedig éppen ez az a két ország, amely bár fél éve benyújtotta a helyreállítási tervét Brüsszelnek, mégsem sikerült egyelőre elfogadtatni azokat a jogállamisági viták miatt, így egyetlen eurócentet sem tudtak még lehívni belőlük. A magyar esetben biztos, hogy ez a beragadt helyzet legalább a 2022-es tavaszi parlamenti választásokig így is marad, a lengyel eset viszont kiszámíthatatlanabb, mert ott mélyebb a viták tartalma, de a választások nem annyira zavarnak bele a képbe, így elvileg nagyobb a kormánypártok mozgástere is a megállapodásra.
A 2022 első félévi francia soros EU-elnökség alatt elindul majd Magyarország ellen a jogállamisági eljárás, az áprilisi választások előtt pedig nem várható pénz folyósítása az uniós helyreállítási alapból – lényegében ezek a főbb információk derültek ki az EU-pénzek kilátásairól Emmanuel Macron francia köztársasági elnök hétfői budapesti látogatása kapcsán.
„Mi jól fogjuk tenni a dolgunkat és a szükséges feltételeket teljesíteni fogjuk”, így tehát „ezt a vitát meg fogjuk nyerni, a pénzek ide fognak érkezni, addig is egyébként a költségvetés megelőlegezi őket, tehát a gazdaság fejlődésében törés nem lesz, de ki kell tartani” – többek között ezt a fontos üzenetet fogalmazta meg Orbán Viktor kormányfő a közrádiónak adott péntek reggeli interjújában.
El kell utasítani Magyarország és Lengyelország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek a megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtottak be - olvasható Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok csütörtökön megjelent indítványában. Ez azt jelenti, hogy - bár az indítvány végső következtetése nem köti az Európai Bíróságot - kicsi az esély arra, hogy a magyar kormány győzelemre tudja vinni ezt az ügyet az Európai Bizottság ellenében. A következő hónapokban tehát beindulhat a jogállamisági mechanizmus a két tagállam ellen, mutatjuk, mire számíthatunk az előttünk álló időszakban. A bejelentésre gyorsan reagált Varga Judit igazságügyi miniszter, aki azt hangsúlyozta, hogy az indítvány csak egy vélemény.
Kiemelt fontosságú az Európai Bíróság főtanácsnokának december 2-i indítványa a jogállamisági rendeletről szóló perben, de alapeseti forgatókönyvünk szerint végül el tudja majd kerülni Magyarország és Lengyelország az uniós pénzek felfüggesztését a szankciós eljárás végén – vázolja keddi elemzésében a Morgan Stanley. Látnak azonban kockázatot arra, hogy ez nem sikerül és számításaik szerint egy 12 hónapig tartó felfüggesztés esetén súlyos gazdasági és pénzügyi következmények várhatók attól függően, hogy mennyi pénzt érint a szankció. A Portfolio birtokába került minapi európai bizottsági levél alapján úgy látjuk: nem csekély az esélye annak, hogy végül tényleg pénzfelfüggesztés éri az országot, ugyanis olyan súlyú vitákat kellene rendezni a pénzek folyósítása érdekében, amelyek az áprilisi választások előtt belpolitikai okok miatt kérdésesek, utána pedig azért bizonytalan a gyors rendezés, mert néhány kétharmados törvény módosítása is szükségessé válhat. Mindez azt jelenti, hogy bár a választásokig akár megtörténhet a magyar helyreállítási terv brüsszeli elfogadása, de abból nagy eséllyel pénz egyelőre nem jön.
Megszerezte a Népszava a teljes, 12 oldalas levelet arról, hogy milyen témákban kér be információkat az Európai Bizottság a magyar kormánytól a jogállamisági eljárás előtti tisztázó fázisban. A hétvégén kiszivárgott témákhoz képest sok új elem is felbukkan a cikkben és így még szélesebb azoknak a témáknak a listája, amelyekben az uniós pénzekkel való szoros kapcsolat miatt később akár szankció is (EU-pénzek blokkolása, levágása) is jöhet, amint majd végigfut a jogállamisági eljárás.
Elkészítette a jogállamisági mechanizmus keretében az Európai Bizottság azokat az információkérő leveleket Magyarországnak és Lengyelországnak, amelyekben kéthónapos határidővel válaszokat vár az EU-pénzek felhasználásával kapcsolatos konkrét aggodalmaira és már csak Ursula von der Leyen aláírására várnak a levelek, hogy a napokban ki is küldhessék azokat a két tagállam számára – tudta meg a Bloomberg magasrangú brüsszeli bizottsági illetékesektől.
Az Európai Parlament képviselői a csütörtökön 502 szavazattal, 153 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kijelentették: a lengyel alkotmánybíróságnak nincs jogi legitimitása, nem független, és a lengyel alkotmány értelmezésére sem jogosult. Az állásfoglalás szerint az uniós adófizetők pénzét nem szabad olyan kormányoknak adni, amelyek kirívóan, szándékosan és szisztematikusan aláássák az uniós értékeket, ezért egy sor eljárást szorgalmaznak Lengyelországgal szemben.
Az Európai Bizottság még ezen a héten aktiválhatja a jogállamisági mechanizmust, amellyel vissza lehet tartani az EU-s pénzek kifizetését, ha egy tagállamban azok felhasználásához jogállamisági aggályok kötődnek. Ezt Didier Reynders igazságügyi biztos jelentette be a Bloombergnek adott interjújában.
A német Spiegel az Európai Bizottság köreiből érkező információi szerint Magyarország és Lengyelország még idén megkaphatja az EU-tól a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak kompenzációjára szánt helyreállítási alapjának első 13%-os részletét, de csak akkor, ha bizonyos feltételeket teljesít. Az egyik ilyen feltétel az Európai Bíróság ítéleteinek kötelező betartása, ami Lengyelországnak lehet fájdalmas a fegyelmi kamara megszüntetése miatt, a másik pedig Magyarország esetén a gyermekvédelminek nevezett törvény visszavonása lenne, mert a lap információi szerint egyes tagállamok enélkül blokkolnák Magyarország felé a kifizetéseket.
A legfrissebb jelek szerint az Európai Bizottság elkezdte „betölteni fegyverét” és rövidesen használni is fogja, azaz egyre közelebb kerül a jogállamisági mechanizmus alkalmazásához és valószínűleg ezzel párhuzamosan a jogállamisági vitákra mutogatva egyelőre nem fogadja el a magyar és lengyel helyreállítási tervet. Így tehát összekapcsolódhat a jogállamisági viták ügye a helyreállítási tervek elfogadásának ügyével és így érdemi esélye van annak, hogy – az eddigi ígérettel szemben – mégsem zárul le szeptember végén a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatos egyeztetés a magyar kormány és az Európai Bizottság között, hanem átcsúszik akár 2022 nyarára.
Az Európai Bíróság befogadta az Európai Parlament, mint alperes azon kérését, hogy gyorsított eljárásban hozzon döntést abban a perben, amit a magyar és a lengyel kormány felperesként kezdeményezett, hogy megtámadja az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló uniós rendeletet. A döntésről az Európai Bíróság pénteken délután adott ki közleményt, amely szerint az ügyben a tárgyalást 2021. október 11-12-re tűzte ki a testület elnöke.